GAL Marhakollagén Peptidek - Klasszik 300g
GAL Marhakollagén peptidek – 300g
A kollagén egy óriásfehérje, ami nagy mennyiségben található meg bőrünkben, csontunkban és porcainkban. Az állati bőr, csont és porc elfogyasztásával (pl csontleves, kocsonya, stb) hozzá is juthatunk sok kollagénhez, azonban ez nagyon nehezen emészthető. A kollagén az emésztés során kisebb alkotóira, peptidekre, majd egy része utána aminosavakra bomlik, így jut a véráramba, hogy aztán a bőrben és ízületekben kifejthesse hatását.
Termékünkben a kollagén már eleve peptidek formájában van jelen, azaz elő van emésztve, hidrolizálva van. Így a felszívódása már jó és az emésztésünket sem terheli. Ez az emésztést már alig igénylő kollagén peptid (hidrolizált marhakollagén) segíti a bőr fiatalos rugalmasságának megőrzését és az ízületek megfelelő működésétét, hajlékonyságát.
A bőrre és ízületekre kifejtett hatás csak kollagén peptidek fogyasztásával kapcsolatosan igazolt, nem előemésztett (táplálkozásból fogyasztott) kollagén esetében nem. (Fontos megjegyezni azonban a gyomor- és bélnyálkahártyára a táplálékból származó, nem előemésztett kollagén a jó hatású egyes szakemberek szerint).
E kollagénünk jótékony hatásai, fogyasztásának élettani előnyei nem különböznek a sertéskollagénünkéitől.
GAL marhakollagén peptidek - klasszik felhasználási javaslat
Adagolás: Napi 10g (1 púpozott evőkanál) fogyasztása javasolt napi 1 vagy 2 alkalommal. Íze nincsen, de enyhe szaga miatt érdemes narancslébe, kakaóba vagy pl. tejszínes-vaníliás italba keveri, melyek remekül elfedik azt.
GAL marhakollagén peptidek - klasszik összetevők
Kollagén peptidek (hidrolizált marhakollagén).
Kollagén tudományos háttér
E kollagénünk jótékony hatásai, fogyasztásának élettani előnyei nem különböznek a sertéskollagénünkéitől, ezért az alábbi leírás sem hordoz különbségeket.
Az emlősök szervezetét felépítő fehérjék legnagyobb részét kollagén típusú fehérjék adják, hiszen a bőr, a csont, az ízületek, az erek, a kötőszövetek és különböző szervek jelentős részét ezek alkotják. Idáig a kollagén típusú fehérjék 28 fajtáját azonosították, azonban a szervezetet alkotó kollagének 90%-át egyetlen típus adja, az I-es típusú kollagén fehérje. A kollagén-fehérjék a többi fehérjétől főleg nagyságukban és aminosav-összetételükben különböznek. Ezek szervezetünk legnagyobb méretű fehérjéi. Aminosav-összetételük pedig a többi fehérjéétől abban különbözik, hogy glicin-tartalmuk nagyon magas (~35%), sokkal alacsonyabb az ún. elágazó láncú aminosav-tartalmuk (BCAA: leucin, izoleucin, valin), nem tartalmaznak triptofánt, és cisztein- és metionin-tartalmuk is jóval alacsonyabb. Ezek óriási jelentőségéről hamarosan szó lesz.
A modern nyugati táplálkozásból szinte teljesen hiányoznak a kollagén-fehérjék, hiszen fehérjeforrásaink nagyrésze színhúsokból származik, és nem a kollagén-tartalmú állati részekből (csont, bőr, ízületek stb.). Persze, hisz pacalt, kocsonyát, csontlevest, körömpörköltet és hasonlókat manapság egyre ritkábban eszünk. Nagy hiba! Mivel az állati szervezet fehérje-tartalmának is jelentős része kollagén-fehérje, és őseink illetve a mai vadászó-gyűjtögető népek fehérje-bevitelének szinte teljes egésze állati eredetű, ezért logikus, hogy a fehérje-bevitelük komoly hányada kollagén típusú kellett hogy legyen. Őseink és a mai vadászó-gyűjtögető népek hasznosítottak mindent az állatból, nemcsak a húsát ették meg. Ebből számomra az következik, hogy evolúciónk során a magas kollagénfehérje-fogyasztáshoz adaptálódtunk, ez számunkra az egészséges. Ha az elfogyasztott fehérjéknek csak csekély mennyisége kollagén-természetű, az idegen a szervezetünk számára, és problémákat kell, hogy okozzon. A következőkben e sejtést próbálom alátámasztani.
A csökkentett kalóriabevitellel (CR = Calorie Restriction) állatokon jelentős élethossz-növekedést és csökkent betegségkockázatot lehet elérni. Állatok esetén ezt könnyű volt megállapítani. Egyszerűen kevesebb ételt adtak a kísérleti állatoknak, és megnézték, hogy a kontrollcsoporthoz képest mennyivel éltek tovább, mennyivel kevesebb betegség fordult elő. Embernél ilyen kísérletet csinálni ugye elég problémás. Ezért ott csak különböző mutatókat tudnak vizsgálni, amelyekből következtetéseket tudnak levonni. A CR élethosszra és egészségre gyakorolt pozitív hatását a kutatók jelentős mértékben tulajdonítják a CR következtében csökkenő IGF-1-, tehát az inzulinutánzó növekedési faktor-, és a növekvő IGFBP-3-szintnek, utóbbi az IGF-1-et megkötő, és káros hatásait semlegesítő fehérje. Humán CR-vizsgálatokból 2008-ig csupán rövidtávú kísérleteket rendeztek meg (pár hét – hónap). Ezekben rendre megállapították, hogy embereknél is csökken az IGF-1-szint, tehát a CR hatásosnak bizonyul. 2008-ban azonban megszületett az eredménye az első olyan vizsgálatnak, ahol hosszútávon vizsgálták a CR hatásait embereken. Itt azt vették észre, hogy a CR embereken 3 hónapig eredményez csak csökkent IGF-1/ IGFBP-3-arányt, utána az növekedni kezd. Ugyanakkor a magas kalória-, szénhidrát-, és alacsony fehérjebevitellel rendelkező vegán csoport IGF-1/IGFBP-3-aránya hosszútávon is alacsony marad. A CR-csoport néhány tagját megkérték, hogy miután az IGF-1/IGFBP-3-arányuk visszaállt az eredeti, magas értékre, úgy folytassák a CR-diétájukat, hogy a fehérjebevitelüket a vegán csoporthoz hasonlóan alacsony szinten tartják. Ennek hatására újra visszacsökkent az arány a kedvező szintre. A kutatók megállapítása, hogy az állatoknál tapasztaltakkal ellentétben a CR emberek esetében növekvő élethosszt csak akkor eredményez, ha a fehérjebevitel is korlátozva van (~0,8 g/testsúly-kg), nemcsak a kalória.
Egy másik, 2012-es vizsgálatban megállapították, hogy az ún. mTORC fehérje-komplexet erősen, direkt módon aktiválják az ún. BCAA aminosavak, főleg a leucin. Ezek az aminosavak a tejfehérjékben és a húsokban találhatóak csak meg nagy mennyiségben. Az mTORC fokozott aktivitása azért akkora probléma, mert mind az IGF-1, mind az inzulin ezen keresztül fejti ki negatív hatásai nagyrészét. Az mTORC aktivitását fokozza az IGF-1 és az inzulin is. Éppen ezért nem jó, ha ezek szintje magas. A fokozott mTORC-aktivitás csökkenti az élethosszt, és fokozza a civilizációs betegségek kockázatát. Ma már fejlesztenek is az mTORC aktivitása gátlásának elvén alapuló rák- és szívrohamellenes gyógyszereket. A kutatók megállapítása, hogy egy húsokat nélkülöző, zöldségeken és komplex szénhidrátokon alapuló paleolitszerű diéta lenne a legmegfelelőbb!
Megrendezésre kerültek olyan állatkísérletek is, ahol az állatoktól megvontak egyes aminosavakat. Mind a metionin, mind a triptofán megvonásával nőtt az állatok élethossza, holott nem csökkentették a kalóriabevitelüket!
Mindez alátámasztja a kollagén-fehérjék túlsúlyának fontosságát. Miért is? Ahogyan a cikk elején már írtam, a kollagén-fehérjék alig tartalmazzák a problémás aminosavakat (BCAA-k, triptofán, metionin), míg a húsok és tejfehérjék bővelkednek bennük. A mai vadászó-gyűjtögetők és őseink jóval több fehérjét esznek/ettek, mint 0,8 g/testsúly-kg, amit a 2008-as kutatás ajánl, és nem kivitelezhető egy szinte csak zöldségalapú diéta sem, amit a 2012-es tanulmány ajánl. Ilyen alacsony fehérjebevitel amúgy sem egészséges hosszútávon; az izom sorvadásához, az immunrendszer gyengüléséhez, és akár a csontsűrűség csökkenéshez is vezethet közvetve.
A kollagén-fehérjék tehát csökkentik az mTORC aktivitását, és segítik csökkenteni a triptofán- és metionin-szintet is. Mindezek jobb egészséghez és hosszabb élethez vezetnek. Sőt, egy újabb, 2014-es kutatás már arra is enged következtetni, hogy még az IGF-1-szint is csökkenthető a segítségével mellékhatások nélkül, ami szintén növeli az élethosszt. Ehetünk sok fehérjét tehát, de vigyázzunk, hogy fehérjebevitelünknek csak kb. a fele legyen színhús, a többi pedig kollagén-típusú fehérjéket tartalmazó állati részekből származzon (vagy kollagén-kiegészítőkből).
Lássuk akkor most, mire is jó a közvetlen kollagén-kiegészítés. Elöljáróban fontos tisztázni, hogy a normál étkezési zselatint (ahogyan pl. a kocsonyát is) óriásméretű fehérjék alkotják, amelyek alig emészthetőek. Így az étellel elfogyasztott kollagénfehérjék (vagy zselatin) nem sok hatással tudnak lenni az ízületeinkre, bőrünkre, hajunkra, ereinkre stb. (kivéve, ha szuper emésztésünk van és rengeteg körömpörköltet, csontlét és hasonlót eszünk), viszont a bélrendszerünkre ezek is jó hatással lesznek, hiszen azzal közvetlenül érintkeznek, nem baj, ha nem mind emésztődnek meg. Ezzel szemben a kollagén peptidek közel 100%-a a véráramba jut, így kifejti valamennyi hatását mindenhol, és sokkal kevesebb is elég belőle. A kutatásokban kizárólag előemésztett (hidrolizált) zselatint/kollagént használtak (többnyire italba keverhető por formájában). Ezek kollagén peptideket, és nem egész fehérjéket tartalmaznak. (A vizsgálatok abstract-jában csak mint „gelatin”-ra szoktak hivatkozni rá, de a teljes tanulmányban a „methods and materials”-résznél kifejtik részletesebben, hogy hány Daltonos vagy milyen kollagént használtak, és ezek mindig hidrolizátumok/peptidek.) Persze a magas kollagénfehérje-tartalmú étkezést folytató népeknél észrevehetjük ugyanazokat a jó hatásokat, mint amiket a peptideknél megállapítottak, így én is azt gondolom, hogy nagy mennyiségeben fogyasztva, jó emésztéssel hatásos lehet az is, ha sok kollagénfehérjét tartalmazó ételt eszünk, de ennél sokkal lényegesebb, hogy azért együnk sok kollagén-típusú fehérjét, mert az a többi fehérjével szemben nem rendelkezik káros (öregítő, civilizációs betegségek kockázatát fokozó) hatással. Tehát a kollagén peptideket a kollagén pozitív hatásaiért érdemes fogyasztani, míg az étkezésünkben lévő kollagénfehérjéket meg azért, mert azok az egyetlen fehérjeforrások, amelyeknek semmi hátulütőjük sincs, így az egészségünket csak úgy tudjuk optimalizálni, ha a normál hús-, hüvelyes- stb-fehérjebevitelt csökkentjük, és a kollagén típusúakat (körömpörkölt, csontlé, pacal, csirkeláb stb.) növeljük.
Mire jók tehát a kollagén peptidek:
Bőr és haj
- Csökkenti a nagyobb ráncok mélységét, és megállítja újabbak kialakulását, kisebb ráncokat segít eltünteti.
- Fokozza a bőr hidratáltságát és feszességét.
- Fokozza a bőr kollagén- és elasztin-tartalmát, így a rugalmasságát.
- Növeli a bőrben mért hemoglobinszintet, tehát javítja a mikrocirkulációt.
- Csökkenti az arcbőr zsírosságát, így az akné előfordulását, súlyosságát.
- Vastagabb, sűrűbb hajhoz, gyorsabb hajnövekedéshez segít.
- Csökkenti a szeborreát (a hajzsírosodást és a korpásodást).
- Csökkenti a diffúz és férfias típusú hajhullást (férfiaknál és nőknél is).
Továbbiak:
- Csökkenti az ízületi fájdalmakat.
- Fokozza az alvás hatékonyságát (a glicin-tartalma miatt).
- Fokozza a tanulási képességet, az emlékező-, felidéző-képességet stimuláció nélkül (glicin).
- Fokozza a nagyagyban az új idegsejtek termelődését (erre csak egérkísérletet végeztek).
- Segíti csökkenteni az étvágyat az emésztőrendszer által termelt hormonok kiegyensúlyozása által.
- Fokozza a perifériális keringést (fejbőr és ujjak).
